Néhány gondolat arról, mi a közös a hagyományos falusi építészetben (építésben?), Európától Közép-Afrikáig.
Néhány napos ugandai utunk tapasztalata ismét azt az - egyébként triviális – megállapítást erősítette, hogy a világ minden táján a hagyományosan helyben rendelkezésre álló építőanyagot használják fel építésre.
Gondolj itt az alföldi vályogházakra, az Őrségben a vertfalú épületekre, amelynek agyagát a saját kertből termelték ki, vagy a székely boronaházakra.
Ugandában vidéken nagyon gyakran láttunk az akár a család lakóhelyéül, akár gazdasági épületként szolgáló, ágakból, vesszőkből fonott falu és anyaggal tapasztott házakat és kunyhókat.
A nagyobb épületeknek már akár fa váza is volt.
Ez egy átlagosnál nagyobb vidéki ház.
És íme a fal szerkezete:
És most nézzük meg, mit látunk Sabján-Buzás páros által írt, Hagyományos falak című kiváló könyvben:
Hát igen, ez nagyon hasonló.
Sajnos ezek a házak nem túl tartósak. A legutóbbi ugandai nagy esőzések során sok ház összedőlt. (kép: köpönyeg.hu)
Viszont könnyen helyreállítható.
És néhány kép arról, hogy a favázas épületeket is mindenhol hasonló szerkezettel építik:
Készül a favázas ház valahol Ugandában.
És egy fotó a már idézett Hagyományos falak című könyvből:
Végül egy gyönyörű épület belső; egy ugandai, turistáknak épült sátor-lodge központi épülete:
|
